Idén 16 magyar páros vett részt a világ egyik legnagyobb táncversenyén a German Openen, amelyre elkísérte a párosokat Tóth Szilárd és Juhász Ágnes. A két profi táncos és edző már nem először járt kint a stuttgarti versenyen, Juhász Ágnestől kaptunk egy beszámolót, amelyből megtudhatjuk milyen volt a German Open edzői szemmel nézve.

"Az előző évekhez képest idén már rutinosabban utaztunk ki, és már itthon ülő helyjegyet váltottunk a lelátóra, hogy zavartalanul tudjuk nézni a versenyt, mert tavaly annyian voltak kíváncsiak a Grand Slam döntőkre, hogy majdnem kiszorultunk a teremből. Ez is jól mutatja milyen komoly, és nagy érdeklődéssel övezett versenyről van szó. Arról, hogy pontosan hány páros fordult meg az öt versenynap alatt, biztosan van pontos statisztika, egy biztos: aki számít, itt van. 

Mielőtt kitérnék a táncosokra pár szó a rendezésről, fegyelmezettségről, ami minden évben kivívja a táncosok és nézők csodálatát. Minden időben kezdődik, és végződik, mindenki tudja mi a dolga, nincs fejetlenség, és ami a legfontosabb, minden a táncról szól ezen az egy héten a stuttgarti Liederhalle-ban.

A táncosok közül ha valaki kedvet kap, hogy elinduljon ezen a versenyen, alaphangon nagyjából 150 ezer forintból tudja megoldani, hogy legalább három-négy napot kint legyen. Ebben benne van az útiköltség, a szállás és a nevezési díj. Azért, hogy tanítványainknak lehetősége legyen ide eljutni, mi rendszerint az útiköltséget átvállaljuk, és megszervezzük kijutásukat. Úgy gondoltuk, ez nagyobb segítség, mint itthon ülni és internetes portálokon figyelni teljesítményüket, és az elért eredmények alapján értékelni őket. Fontosnak tartjuk ezt a megmérettetést, függetlenül az elért eredménytől, elsődleges célnak tekintjük a párjaink - beleértve az egész hazai mezőnyt -, mentális változását és fejlődését. Tudjuk, hogy a pénz mellett, már ahhoz is nagy bátorság kell, hogy a páros kijöjjön és összemérje magát olyan párosokkal, akik egy évben több ízben is indulnak ekkora versenyen, országaikban nagyobb alázattal állnak ehhez a sporthoz, táncra fordított költségvetésük pedig sokszorosa egy magyar táncosénak. A mezőnyt egyértelműen az orosz és volt orosz tagállamok versenyzői uralják. Akiket érdekelnek a számok, azoknak kigyűjtöttük mennyi orosz és magyar páros volt egy- egy kategóriában, és nem számoltuk ide a volt szovjet tagállamokból érkező kitűnő táncosokat:

Grand Slam standard: 1 magyar - 96 orosz
Grand Slam latin: 5 magyar - 120 orosz
Ifjúsági latin: 5 magyar - 71 orosz
Ifjúsági standard: 1 magyar - 55 orosz
Junior II. latin: 2 magyar - 63 orosz
Junior II. tíztánc: 1 magyar - 45 orosz
Junior I. latin: 1 magyar - 63 orosz
Junior I. standard: 1 magyar - 64 orosz
Senior II. latin: 1 magyar - 2 orosz
A latin: 1 magyar - 49 orosz

Ezt a rövid és nem is teljes tényközlést az a kérdés inspirálta, mely a minap talált meg engem: "Hallottam milyen rosszul szerepeltek a magyar párosok a GOC-on, mi volt ott, te láttad?!"

Hirtelen próbáltam magam összeszedni, mi is erre a helyénvaló válasz. Arra jutottam, hogy ha a fentiek szerint és ebből a megközelítésből elemezzük ezt a versenyt, nem is hoztak rossz eredményt a magyar párosok. Tudva és ismerve a hazai helyzetet majdnem minden szinten, ismerve a táncosok, trénerek, pontozók, edzők és nem edzők, szakemberek és nem szakemberek szövevényes, kiismerhetetlen hálózatát, emellé a közel sem kielégítő anyagi helyzetet, én azt gondolom, mindenki tisztesen helyt állt, még ha az első nagy ijedtégben nem is a legjobb formáját hozta. Sőt, elmondhatjuk, hogy született egy-két kiemelkedő eredmény is, melyre méltán büszke lehet kis országunk. És hogy mi kell ahhoz, hogy akár csak egy kört is mehessen valaki ezen a versenyen? Szerencse, Erő, Dinamika, Hit és hogy Jelen Légy, akkor, ott és abban a pillanatban. És persze, nem árt, ha technikailag is csiszolgatod magad, mert ahogyan egyre szűkül a táncosok száma körről körre, persze egyre több kell, de mivel egyre jobban „sportosul” ez a művészet, így az erő és a hit nagyon meghatározó. Ennyi…

Reméljük egyszer majd a Magyar Táncsport is felnő a German Openhez, de addig sok a munka, szövetségnek, táncosoknak, pontozóknak, tanároknak, edzőknek, óraadóknak, mindenkinek a saját háza tájékán sokat kell még söpörgetnie. Ha ide eljutunk már ez az írás sem volt hiába."

Juhász Ágnes